Okt. 23-24-én a Kovács Zsombor lelkipásztor vezette temesvári Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyházközség kettős ünnepelt ült: 175 esztendővel ezelőtt, 1824. november 28-án alakult meg az akkor még német lutheránusokat és magyar kálvinistákat tömörítő egyesült evangélikus-református gyülekezet, és 160 éve, 1839. október 27-én szentelték fel a temesvári protestáns (ma evangélikus) templomot. Az ünnepség kóruskoncerttel kezdődött. A másnapi ökumenikus istentiszteleten ott volt Nicolae Corneanu ortodox és Martin Roos római katolikus püspök, Nicolae Teodorescu görög katolikus püspöki helynök, Neumann Ernő főrabbi, Bányai Ferenc református esperes is. Az ünnepségen fellépett a városban lévő katolikus és református kórus Az istentiszteleten Mózes Árpád evangélikus püspök magyar nyelven, Heinz J. Schneidewind német nyelven, Bobcsok Ludovic pedig szlovák nyelven hirdetett igét. /Pataki Zoltán: A temesvári protestáns (evangélikus) gyülekezet 175 éves jubileuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27., Egyházi ünnep volt Temesváron. = Heti Új Szó (Temesvár), okt. 29./
1999. december 21.
Megjelent a temesvári Heti Új Szó által kiadott Mindenki Kalendáriuma 2000. Az évkönyv több mint 300 oldalon sok hasznos tudnivalót tartalmaz. Az egyik fejezete: Az ezredforduló és a magyar államiság ezer éve. /Mindenki kalendáriuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
1999. december 23.
Az utóbbi években a temesvári könyvesboltokból fokozatosan eltűntek a magyar nyelvű könyvek. Ezt a hiányt pótolja a Heti Új Szót is kiadó Reflex KFT, amely a Temesvári Magyar Házban működik. Itt az újságírás, az RMDSZ képviselői iroda, az RMDSZ Temes megyei irodái, a TEMISZ iroda mellett, a könyvárusítás is folyik egy ideje. A kommunizmus feletti győzelem tizedik évfordulójára szervezett hatnapos ünnepségsorozat keretében - dec. 14-én - megnyílt a temesvári Mária-téren, a Református Egyház épületében bérelt önálló magyar könyvesbolt. /Magyar könyvesbolt Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2000. január 21.
A Temesváron élő dr. Kovács Béla egyetemi tanár, a matematikai tudományok doktora 1996 óta a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola tanára, jelenleg a Partiumi Keresztény Egyetem rektora az erdélyi magyar magánegyetemi hálózatról nyilatkozott a Heti Új Szónak. Elmondta, hogy az általa vezetett intézmény modellértékű lehet a létrejövő magyar egyetemi központok felépítői számára, a püspökség anyanyelvi felsőoktatási intézményalapítási elgondolása történelmi lépés. 1999 nyarán kezdeményezték a Sulyok István Református Főiskolára épülő Partiumi Keresztény Egyetemet. 1999 július 8-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület létrehozta az egyetem jogi hátterét biztosító Pro Universitate Partium Alapítványt, amelyet szeptember 20-án sikerült bejegyeztetni. A Partiumi Keresztény Egyetem október 3-án megkezdte működését. Az egyetem ideiglenes akkreditálását kérő dossziét december 17-én benyújtották. Az egyetem egyházkerületi döntés alapján megkapta az Arany János Kollégium épületét és a tíz éves küzdelem után visszakapott Református Püspöki Palota jó részét is használhatja. A Partiumi Keresztény Egyetemnél a legfontosabb a nagyváradi Református Püspöki Palota infrastruktúrájának fejlesztése, tantermek, diákkollégiumok, tanári lakások építése vagy vásárlása. /Mi nemcsak tanítani akarunk, hanem igaz embereket nevelni! = Heti Új Szó (Temesvár), január 21./
2000. január 31.
Temesváron a helyi RMDSZ székház-gondja a mai napig nem rendeződött megnyugtatóan. A Magyar Házban levő RMDSZ-iroda papíron az épületet birtokló TimPress Rt Kiadó tulajdonában van. A Heti Új Szó szerkesztősége albérlőként (évek óta pereskedve) használ itt egy emeletet, ebből a részből kapott egy-egy helyiséget az RMDSZ, a TEMISZ (ifjúsági szervezet) és dr. Bárányi Ferenc képviselői irodája. A Magyar Házat "elprivatizáló" sajtókiadó (a megyei pártlapok egykori kiadója) mindent megtesz a magyar intézmények kilakoltatása érdekében. - A gyárvárosi Szociális-Művelődési Központ helyzetéről Toró T. Tibor megyei RMDSZ-elnök nyilatkozott: "Amikor 1993-ban Dukász Péter elnöksége idején az akkori vezetőség kijárta ezt a székházat, már világos volt, hogy ez a ház valakinek a tulajdona és az örökös előbb-utóbb jelentkezni fog. 1999-ben jelentkezett az örökös: egy Temesvárról a nyolcvanas években elszármazott, Frankfurtban élő ember a nagybátyjaitól örökölte a házat. Az illető jelenleg elég gyakran tartózkodik Temesváron, német cégek romániai képviseletét látja el. Bejelentette, hogy ő az örökös. Az RMDSZ képviselői leszögezték, hogy nem akarják megkérdőjelezni a tulajdonos jogát a házhoz. Megegyeztek abban, hogy újrakötik velük a szerződést, a régi feltételek mellett. - Emellett az RMDSZ szorgalmazza, hogy visszakapja a Magyar Házat. /Pataki Zoltán: Két szék(ház) közt, a pad alatt...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./
2000. február 14.
A temesvári Csiky Gergely Színház vezetői sajtókonferencián ismertették helyzetüket és terveiket. Demeter András István igazgató mellett jelen volt Koczka György a színház művészeti tanácsadója is. Nagy produkcióval nem dicsekedhettek az 1999-es évben. Terveikben szerepel egy zenés vígjáték is. Az Európa-program keretében tervezik a Schiller-darab, Az orléans-i szűz előadást, amelynek rendezője Alföldi Róbert (Magyarország). A színház a franciaországi Le salon de Théatre és a Temesvári Francia Kulturális Központ koprodukciójában francia hármas állítja színpadra Pol Bury Az esztétokrata c. művét. Nyáron immár ötödik alkalommal rendezik meg a Csepűrágó Ünnepet, 2000 októberében a II. Borfesztivált tartják. A színház továbbra is részt vesz a Kisvárdai (Magyarország) Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválján, a Zsámbéki Szombatokon, és nem feledkezik meg a turnékról illetve a tájjellegű előadásokról. - Nemrég az EMKE Kemény János díjjal jutalmazta Demeter András István igazgatót színházszervezői tevékenysége elismeréseként. /A Temesvári Csiky Gergely Színház az évezred utolsó évében. = Heti Új Szó (Temesvár), febr. 14./
2001. február 15.
A temesvári Heti Új Szó hetilapot kiadó Reflex Kft. másodfokon is elvesztette a lapnak is otthont adó Magyar Ház jelenlegi tulajdonosai, a TIMPRESS Rt. által indított kilakoltatási pert. Graur János, a Reflex Kft. igazgatója és a Heti Új Szó főszerkesztője elmondta, hogy két lehetőség van: a Heti Új Szót kilakoltatják a Magyar Házból vagy megegyezik a jelenlegi tulajdonossal, és albérlőként marad a bánsági magyarság által a két világháború között adományokból felépített művelődési központjában. A temesvári magyar újság szerkesztőségének helyiségeiben működik, szintén bérleti szerződés nélkül az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ). A Magyar Házban lakó magyar intézményeknek közösen kell fellépniük az ingatlan jelenlegi birtokosai ellen. /Pataki Zoltán: Kilakoltatják a temesvári magyar intézményeket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./
2001. május 10.
A felperes Timpress Rt. elsőfokon megnyerte a temesvári Heti Új Szót kiadó Reflex Kft. ellen indított pert. A határozatnak megfelelően a pervesztett cégnek hatvannégymillió lejt kell törlesztenie a több mint százmilliós adósságából. Az 1930-as években Temesváron közpénzekből felépített Magyar Házat jelenleg birtokló Iosif Constantin Dragan-féle médiabirodalom pert indított a temesvári Heti Új Szót kiadó Reflex Kft. Ellen, követelve a magyar lap kilakoltatását. Az Olaszországban élő Iosif Constantin Dragan sajtómágnás cége az egykori Magyar Házban székelő Reflex Kft. kilakoltatását kérvényező per mellett - melyet másodfokon is megnyert - indította meg a bírósági eljárást. Dragan a temesvári lapkiadót 124 millió lejes adósság-felhalmozással vádolta. A Graur János vezette lapkiadó a tárgyalás során azzal érvelt, hogy az ingatlantulajdonosként fellépő Timpress Rt. a rendszeresen behajtott házbér mellett jogtalanul követelt külön közköltségtérítést. /Gurzó K. Enikő: Hatvannégymilliót fizet a Reflex Kft. Kedvezőtlen döntést hozott a temesvári törvényszék. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./
2001. május 21.
Máj. 19-20-án hatodszor rendezték meg a Jakabffy Napokat Szatmárnémetiben, ez jórészt Muzsnay Árpádnak, az EMKE alelnökének köszönhető. Sajnos Szatmárnémeti értelmiségi köre távol marad az eseményről. Varga Attila parlamenti képviselő emlékeztetett a Jakabffy-hagyatékra: "olyan szellemi örökséget hagyott ránk, melyből erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez, kisebbségi sorsunkat vállaló politikai cselekvéshez, magabiztosságot a mindennapi élethez." Eddig közel 50 előadó vett részt az Európa-szerte ismert kisebbségpolitikus emlékére rendezett eddigi tanácskozásokon, köztük Pomogáts Béla, Pozsgay Imre, Szabó Tibor, Tabajdi Csaba, Törzsök Erika Budapestről, Duray Miklós Pozsonyból, Csubela Ferenc Szabadkáról, Gortvay Erzsébet és Brezovics László Ungvárról, Oplatka András Zürichből, Bárdi Nándor Solymárról, aztán Markó Béla, Frunda György és mellettük a mostani rendezvény előadói - Kósáné Kovács Magda /MSZP/, Balázs Sándor, Balogh András, Törzsök Erika /SZDSZ/, Székely István, Komlós Attila, Pomogáts Béla, Grúber Károly, Lőrincz Csaba /Fidesz/, Eckstein Kovács Péter, Gönc László, Fedinec Csilla, Kelemen László, Jakab Sándor, Issekutz Sarolta, Halmos Sándor, akik azt elemezték, mi lesz a helye és szerepe a kisebbségeknek az integráció során. Szó volt továbbá a nemzeti irodalom regionális és világirodalmi helyéről; az egyház és vallás szerepéről és Magyarország nemzetpolitikájának értékeléséről az euroatlanti integráció perspektívájából; a szlovéniai, a burgenlandi, horvátországi és kárpátaljai magyarok helyzetéről, jövőképéről, végül pedig a cigányság sorsáról. /Jakabffy Elemér szellemi hagyatékából erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ Máj. 20-án Lugoson folytatódott a Szatmárnémetiben megkezdődött rendezvény. Először Jakabffy Elemér emléktábláját koszorúzták meg a résztvevők. Ezután a közíró életművét értékelő konferenciát tartottak. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a jogtudós tevékenységét példaszerűnek nevezte. "Jakabffy - mondta Pomogáts - tudományosan és szakmailag felkészült, erkölcsileg rendkívül következetes közép-európai politikus volt." Dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke ismertette az örmény származású Jakabffy család történetét. Bakk Miklós politológus a jogtudós által 1940-ben megalkotott kisebbségi törvénytervezet kapcsán a kérdés megoldásának közép-európai modelljeit elemezte. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./ Megtartották a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - és Lugos város RMDSZ szervezetének közös rendezvényét, a VI. Jakabffy Napokat. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke emlékezett Jakabffy Elemérre, aki 20 éven át Lugoson jelentette meg a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét 1922 és 1942 között, havonta kétszer. Igazi kisebbségtudomány volt ez a folyóirat, ugyanakkor művelődéstörténet és szociológia, több tudomány határán álló tudományág. Szellemi örökség, mely ma is időszerű. Szekernyés János temesvári újságíró, bánsági helytörténész Jakabffy Elemér kiadott könyveinek és a Magyar Kisebbség 20 év alatti 480 példányának a jelentőségét méltatta. A Magyar Kisebbség román, német és francia mellékleteit eljuttatták a román kormányhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez, hogy tudomást szerezzen a világ a romániai kisebbségek áldatlan helyzetéről. Másik jelentős műve a Bánsági magyarság 20 éve Romániában, mely 1939-ben Budapesten jelent meg, majd ennek folytatása A bánsági magyarság helyzete a bécsi döntés óta, melyet Szekernyés közzétesz sorozatban a temesvári Heti Új Szó hasábjain. Bakk Miklós lugosi politológus a politikusra helyezte a hangsúlyt. Az Európai Nemzetkisebbségek Kongresszusain (1925-1937) minden évben részt vettek az erdélyi magyar delegátusok, legtöbbször Balogh Arthur és Jakabffy Elemér. /Lugos üzen a Kárpát-medencének. VI. Jakabffy Napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./
2001. június 29.
Nem kell költöznie a temesvári Magyar Házból a Bánság magyar nyelvű hetilapjának és az irodáiba befogadott magyar intézményeknek. A Temesvári Táblabíróság jogerős ítéletben utasította el az épület tulajdonosaként fellépő Timpress Rt. keresetét a kilakoltatási perben, amelyet a Heti Új Szót kiadó Reflex Kft. ellen indított. A magyar lap kiadója és szerkesztősége még nem nyugodhatott meg végképp. A ki nem fizetett közköltségek miatt és amiatt, a Reflex Kft.-nek közel 80 millió lejt kell fizetnie. Az ítéletet elfogadták, és a szerkesztőség emeletén működő RMDSZ-szel már meg is állapodtak arról, hogy fele-fele arányban fizetnek. A bánsági magyarság közadakozásából 1930-ban felépített, majd államosított Magyar Házat jogi ügyeskedések útján szerezte meg a Josif Constantin Dragan Olaszországban élő milliomos temesvári sajtócége. 1997-ben kormányrendelet mondta ki az épület visszaadását. A bánsági magyarság mégsem kapta vissza épületét, mert a Magyar Ház Rt. minden szinten elveszítette a pert, a kormányhatározatot pedig az Alkotmánybíróság hatálytalanította. /Maradnak a Magyar Házban. Nem kell kiköltöznie a Heti Új Szónak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./
2001. október 19.
A temesvári Táblabíróság határozata értelmében nem kell elköltöznie a Heti Új Szónak a Magyar Ház első emeletéről. Az ítélőbírók ugyanis megalapozatlannak ítélték a Timpress Rt. fellebbezési keresetét, mely szerint az egyetlen temesvári magyar nyelvű hetilap jogtalanul bitorolja az olaszországi multimilliomos, Iosif Constantin Dragan említett sajtócégének nevére telekkönyvezett épület néhány helységét. A magyarellenességéről hírhedt Dragan 1994-ben indította meg a Heti Új Szót kiadó Reflex Kft. kilakoltatását kérelmező pert, miután Graur János főszerkesztő, a lapkiadó kft. tulajdonosa visszautasította az albérleti státusát szavatoló szerződés aláírását. Az 1930-as években közpénzekből felépített Magyar Ház adminisztrátori jogkörét magáénak valló Timpress Rt. a közköltségek ki nem fizetése miatt a kereskedelmi törvényszéken is vádat emelt a lapkiadó ellen. /Gurzó K. Enikő: Pert nyert a Heti Új Szó. Maradnak a temesvári Magyar Házba". = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./
2002. november 14.
Pongrácz P. Mária felidézte a száz éve indított és 1940-ben megszűnt Temesvári Hírlapot, tisztelegve a lapalapítók, az egykori szerkesztők előtt. Ez volt Bánság és Erdély egyik legnagyobb és legrangosabb napilapja. Most a Nyugati Jelen vállalja e hagyomány éltetését. /P. M.: Megtartó üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14., Pongrácz P. Mária: Bánság és Erdély legnagyobb magyar napilapja. Fejezetek a Temesvári Hírlap történetéből. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./ A szép emlékezésekből kimaradt az, hogy Temesváron 1994 végén megszűnt a magyar napilap /az akkori Temesvári Új Szó/. Annyira összeszűkült az olvasóközönség, hogy 1994 után már tudott eltartani magyar napilapot. 1994. dec. 29-től indult a Heti Új Szó.
2003. január 17.
A Temesvári Református Egyházmegye lélekszáma a 2002. évben egy gyülekezetnyivel lett kevesebb. A 16 gyülekezetben a fogyás összesen 185 fő /59 születés és 244 temetés/. Nemcsak a lélekszám csökkenése folyik tovább, hanem a kivándorlás is. Az egyházmegyében 7724 hívő él. /Pataki Zoltán: Egy gyülekezetnyi bánsági magyar reformtussal kevesebb. = Heti Új Szó (Temesvár), jan. 17./
2003. február 28.
Fazakas Csaba 2000 áprilisa óta Lugos református lelkipásztora, a lugosi Arató Andor Egyesület alelnöke és febr. 22-én kinevezték a Temesvári Református Egyházmegye esperesének. Ezentúl - ötven év után újra - Lugoson fog működni az egyházmegyei esperesi hivatal. /Makkai Zoltán: Szórványsorsban. = Heti Új Szó (Temesvár), febr. 28./
2003. február 28.
Hunyad megye magyarsága két vidéken található, a Maros völgyében levő településeken. Ide tartoznak azok a helységek, ahol magyar nyelvű tanítás folyik: Déva, Vajdahunyad, Szászváros, Csernakeresztúr, Pusztakalán, Marosnémeti és Rákosd. A másik részt a Zsil völgyi települések magyar lakossága alkotja: Lupény, Vulkán, Petrozsény, Petrilla és Urikány. A megye magyarsága szegénységben él, elsősorban a munkanélküliség miatt. A gazdasági válság hatása a Zsil völgyében erősebb. A magyar oktatás szempontjából a két vidék között eltérő tendenciák figyelhetők meg. A Zsil völgyében leépülés történt. Megszűnt a petrozsényi líceum magyar tagozata, s ezzel a Zsil völgyi magyar nyelvű középiskolai oktatás. Erdélyszerte a szórványban megszűnnek a magyar tagozatok. Ezzel szemben Déván növekszik a magyarul tanuló diákok száma. Ez a növekedés a Déván működő Szent Ferenc Alapítvány keretén belül, a Böjte Csaba ferences szerzetes által működtetett Magyarok Nagyasszonya Kollégium és a szórványkollégium. A dévai magyar nyelvű oktatásban fontos szerepet játszik a Traian Elméleti Líceum /itt van Hunyad megye egyetlen magyar tagozata/. Az 1996/97-es tanévben 56 diákja volt a magyar tagozatnak, jelenleg pedig 154. Célszerű lenne önálló magyar középiskolát létrehozni Déván. Ezt a célt tűzte ki a helyi Geszthy Ferenc Társaság. /Kásler Izabella tanárnő: A magyar nyelvű oktatás helyzete Déván és Hunyad megyében. = Heti Új Szó (Temesvár), febr. 28./
2003. április 25.
A Hunyad megyei román nyelvű napilap, az Actual csatlakozott a megyei hatóságok Szent Ferenc Alapítvány ellenes kampányához. Elferdített adatokkal, rosszindulatú következtetésekkel támadta Böjte Csaba mindenki előtt elismert intézményeit. Az egyik lapszám "Magyarosítás a Hunyad megyei tanács pénzéből" című cikkhez elég annyit hozzátenni, hogy az alapítvány több mint egymilliárd lejes havi költségvetéséhez az állami támogatás csupán tizenhat millió lej. /Schreiber István: Támadják a hatóságok Szent Ferenc Alapítványt. = Heti Új Szó (Temesvár), ápr. 25./
2003. május 2.
Ápr. 26-án Temesváron Demeter András, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója megnyitotta a temesvári magyar színjátszás 175. és az állami magyar színház intézményes létének 50. évfordulója előtt tisztelgő színházi rendezvénysorozatot. Köszönetet mondott azoknak, akik segítettek abban, hogy ez az ünnepség létrejöhessen. Az ünnepségen vendégszerepelt Budapestről a Nemzeti Színház Székely János Caligula helytartójával. Az előadás után került sor a jelképes alapkőletételre: fémtokba zárták a társulat névsorát, valamint a színházban folyó átalakításról szóló iratokat. /Mészáros Ildikó: Magyar színházi jubileum Temesváron. = Heti Új Szó (Temesvár), máj. 9./
2003. május 9.
Temesváron Gyárvárosi Szülők Egyesülete jótékonysági bált szervezett, a bevételt az 1. sz. Általános Iskola most szerveződő népitánc-csoportja támogatására ajánlották fel. Ebből az alkalomból négy iskola - az aradi Csiki Gergely Iskolacsoport, a szabadkai Széchenyi István Iskola, a szegedi Gedói Általános Iskola és a temesvári 1. sz. Általános Iskola - képviselői együttműködési megállapodást írtak alá. Az iskolák közötti kapcsolat már több éves. A legrégebbi, tíz éves az aradi és a szegedi iskolák közötti kapcsolat, a többi később csatlakozott, jelezte Matekovits Mihály megyei főtanfelügyelő-helyettes. Az esten fellépett a Szeged Táncegyüttes kiscsopportja és a dettai Búzavirág hagyományőrző néptánccsoport. /Jantó-Petneházy István: Magyar iskolák együttműködése, határok nélkül. = Heti Új Szó (Temesvár), máj. 9./
2003. június 18.
Máj. 31-én szívinfarktusban váratlanul elhunyt Hauer Erich /Marosvásárhely, 1964. márc. 25. - Vajdahunyad, 2003. máj. 31./ Vajdahunyad magyar közösségének mozgatórugója, méltó képviselője, támogatója. 1987-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem fizika szakán szerzett oklevelet. 1989 és 1994 között a gyalári líceum tanára, ahol két évig aligazgató is volt. 1994-1997 között elvállalta a Hunyad Megyei RMDSZ ügyvezetői elnökségét, melynek érdekében lemondott tanári állásáról. 1997-től a Dévai Traian Elméleti Líceum fizikatanára, az utóbbi három évben aligazgató volt. Fontos szerepe volt a Hunyad megyei RMDSZ fejlődésében, úgy, mint alapító tag is. Helyi szinten már 1993-tól RMDSZ-elnök 1997-ig, majd 1999-től újraválasztották Vajdahunyadon. Szakmai és kulturális szervezetek tagja (RMPSZ, Corvin Savaria, Geszty Ferenc), újságot szerkesztett (Hunyad Megyei Hírmondó), a Heti Új Szó munkatársa volt, a Petőfi-szobor és Magyar Ház megálmodója. Barátja, Winkler Gyula parlamenti képviselő, megrendülve jegyezte meg: Erich az az ember volt, akire mindig támaszkodni, számítani lehetett. /(Kun Kriza): Im memoriam Hauer Erich. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 18./
2003. június 20.
Húszéves osztálytalálkozót tartotta Óteleken, ahol 1983-ban 26-an végezték el a VIII. osztályt. Osztályuk annak idején 45 fővel indult, jelenleg pedig az I-IV. osztályban összesen 48-an vannak és az iskola vegyes tannyelvű. /Hangya Rozália: Két évtizedes rombolás eredménye. = Heti Új Szó (Temesvár), jún.20./
2003. június 27.
Vetró Artúr emlékkiállítás nyílt Temesváron, a szobrászművész szülővárosában. A kiállítás rendezésében közreműködött fia, Vetró András, maga is szobrász. /Vetró Artúr emlékkiállítás. = Heti Új Szó (Temesvár), jún.27./
2003. július 25.
Júl. 22-én a temesvári Heti Új Szó cégtáblát ismeretlen tettesek megrongálták. A kétnyelvű - magyar és román - cégtábla félig lecsúszott. A temesvári magyar hetilap cégtáblája 1997 áprilisában már egyszer hasonló sorsra jutott. Akkor előkerült a "tettes", aki állítólag részegen leverte a táblát. A német NBZ, a Renasterea Banateana napilap, az Europa Nova TV és más intézmények cégtábláját nem bántotta senki. A rendőrség vizsgálatot indított. /Megrongálták a temesvári magyar hetilap cégtábláját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./
2003. szeptember 26.
Temesváron a Kós Károly Központban bemutatták Delesega Gyula Temesvári kalauz című helytörténeti könyvét. A szerző könyvében összefoglalta Temesvár történetét és a városhoz kötődő fontosabb személyiségek életrajzi adatait is. /Jantó-Petneházi István: Temesvár magyar szellemiségének felidézése. = Heti Új Szó (Temesvár), szept. 26./
2003. október 10.
Magyar tanítóképző főiskolai csoport indult Temesváron. Az aradi Vasile Goldis Egyetem keretében működik a kihelyezett temesvári tagozat. A 23 magyar fős tanítóképző főiskolai csoport távoktatás keretében tanul. Tácsi László köszöntötte a hallgatókat, akik hetente egyszer járnak előadásokra. /Jantó-Petneházi István: Magyar tannyelvű tanítóképző főiskola Temesváron. = Heti Új Szó (Temesvár), okt. 10./
2003. október 17.
A Székely Nemzeti Tanács háromszéki tagjainak telefonjait lehallgatják, e-mailjaikat elolvassák, állította Tulit Attila. Az elektronikus postán egyes levelek nem érkeznek meg, illetve a szokásosnál jóval később jelennek meg. /Lehallgatják a székely tanácsok szervezőit? = Heti Új Szó (Temesvár), okt. 17./
2003. október 23.
Elhunyt Zimánné Vitályos Magda /Gidófalva, 1942. ápr. 5. - Temesvár, 2003. okt. 21./ textilművész. A Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, Kolozsváron 1967-ben szerzett diplomát. Ugyanebben az évben Temesvárra költözött, ahol rövidesen a textilművészet meghatározó egyéniségévé vált. Számos hazai és külföldi egyéni, illetve csoportos kiállításon aratott sikert folklorisztikus ihletésű hagyományos faliszőnyegeivel. Díszítőművészetet tanított a Tibiscus Egyetemen, valamint a Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karán. /Búcsúzunk Zimánné Vitályos Magdától. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./ Temesvárott hosszú évtizedeken át legkiemelkedőbb alakja volt a textilművészetnek. Iskolát teremtett a városban, elvállalta a textiltanszék vezetését a Temesvári Nyugati Egyetemen. /Szekernyés János: A textilművészet bánsági meghonosítója, úttörője. Búcsúzunk Zimánné Vitályos Magdától. = Heti Új Szó (Temesvár), okt. 24./
2003. november 10.
A soknemzetiségű, több vallású városlakók jellemzője, hogy tisztelik egymás nemzetiségét, kultúráját, vallását, sőt számon tartják és részt vesznek egymás ünnepein is. Így történt ez nov. 8-án Lugoson, amikor a helyi református egyházközség újraalakulásának századik évfordulóját ünnepelte a gyülekezet. Az évforduló tiszteletére felújították a templomot és az orgonát. Valamennyi nemzetiség, valamennyi felekezet képviseltette magát. A fellelhető dokumentumok szerint 450 évvel ezelőtt már tevékenykedett itt magyar reformátor Kálmáncsehi Sánta Márton személyében. Azután a török hatalom megszüntette a keresztény hitéletet. Az újraszerveződés 1848. januárjában kezdődött, amikor a lugosi evangélikusok és reformátusok megtartották első közös egyházi gyűlésüket. Fél évszázaddal később (1903. nov. 8.) pedig az egyházközségi közgyűlés kimondta a lugosi református egyház újraalakulását. Az egyházközség támogatásával működő magyar óvodában évtizedek óta nem volt a mostanihoz hasonló - ötvenen felüli - gyermeklétszám, és az iskola elemi tagozata is évről évre erősödik. /Sipos János: A lugosi reformátusság újabb kori 100 esztendeje. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 10./ Jelenleg 1476 tagja van a lugosi református egyházközségnek, van énekkaruk, nőszövetségük és ifjúsági csoportjuk. Az ünnepi istentiszteletet követően kopjafát avattak a templom udvarán. A kopjafát Gergely Zsolt készítette. /Jantó-Petneházi István: Egy évszázada alakult újra a lugosi református egyházközség. = Heti Új Szó (Temesvár), nov. 14./
2003. november 21.
A temesvári hetilap sorra bemutatta a magyar miniszterelnököket. A mostani számban Horn Gyula következett, akiről a lap azt írta, hogy a forradalom alatt nemzetőr volt /!/, majd 1957-ben belépett az MSZMP-be. /Horn Gyula. = Heti Új Szó (Temesvár), nov. 21./A lap nem tud arról, hogy Horn Gyula 1956-ban karhatalmista, közismert néven pufajkás volt. Maga mondta a tévében: Pufajkás voltam, na és?
2003. november 21.
Nov. 19-én Temesváron, a Libris Könyvesboltban dr. Albert Ferenc egyetemi tanár bemutatta Bodó Barna politológus, egyetemi tanár Talpalatnyi régiónk /Komp-Press (Korunk Baráti Társasága) Kiadó, Kolozsvár/ című új könyvét. /Jantó-Petneházy István: Talpalatnyi régiónk. = Heti Új Szó (Temesvár), nov. 21./ A szerkesztő által Politológiai esszék alcímmel ellátott munka azoknak szól, akiket foglalkoztat a szórvány (szórványosítás) kérdése, a "bánsági szellemiség", a tolerancia, identitás, régió és regionalizmus, etnikum kérdése. /P. L. Zs.: Bemutatták Bodó Barna új kötetét. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21/
2003. december 22.
Megjelent a temesvári Heti Új Szó szerkesztősége által kiadott 2004-es Mindenki Kalendáriuma. /(fi): Mindenki Kalendáriuma. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 22./
